Látnivalók
Bonyhádi Termálfürdő
2012. május 1-jén nyitotta meg kapuit a Bonyhádi Termálfürdő, amely nyáron tökéletes lehetőséget biztosít az aktív pihenésre. A 963 méter mélyben lévő, alsószéplaki kútból 66-68 °C-os termálvizet nyernek, ezt hűtik vissza 28-30 °C, illetve 38 °C hőmérsékletűre. A kikapcsolódni vágyókat egy élmény- és úszómedence várja 25 méteres úszósávokkal, csúszdával, csúszdamedence öböllel, sodróárral, gejzír és nyakzuhany élményelemekkel, víz alatti teraszos ülő-fekvő területtel. A 38 °C-os vízhőmérsékletű ülőmedencében 6 hátmasszázs élményelem található. A pancsoló medencét a kisgyermekek nagy örömére különböző színes, játékos elemekkel látták el.
Szecska tó
A majosi árok által kialakított Szecska tó a város északi végén található, amely kellemes kikapcsolódást biztosít délutáni sétákhoz, illetve horgászáshoz az 5 hektár vízfelületével.
Ha a horgászás iránt érdeklődik, keresse fel a Városi Horgász Egyesület honlapját: www.bvhe.hu
Szökőkút
A „gyáros” Perczelek 1910-ben épült kúriája 1952 óta állami tulajdon. Az épület évtizedeken át kulturális intézmények otthona volt, az 1980-as évek közepétől kizárólagos használója a városi könyvtár. A volt kúria felújított parkját Mihály Sándor iparművész szökőkútja díszíti. A vonzó környezetben évenként Völgységi Könyvfesztivált rendeznek.
Májusfa
Az évszázados tradíciók szerint előkészített és feldíszített első májusfa felállítására 2008 május 1-én került sor, amely fát Markt-Schwaben bajor település ajándékozott városunknak. Vendég Ödön ötlete, a Bonyhádon élő népcsoportok sokszínűségét, összetartozását is szimbolizáló faállítás - mindannyiunk örömére - hagyományt teremtett. A faállítással egybekötött majálisokat színpadi folklór műsor, népi játszóház, kézműves vásár kíséri. Ma a 2013 május 1-jén a székelyföldi Borszékről érkezett, több mint 100 éves, 33 méter magas, 4300 kg súlyú májusfa díszíti a Szabadság téren.
Perczel Kastélyok
Solymár Imre Városi Könyvtár
Bonyhádon 1953. januárjában létesült a járási közművelődési könyvtár. Ekkor még egy fővel és igen kevés könyvállománnyal rendelkezett. Jelentős minőségi változást jelentett az 1968-as év, amikor a könyvtár a szűkös, sötét helyéről a Perczel-kastélyba költözött. A Művelődési Ház és a Zeneiskola is ebben az épületben kapott helyet. Megnövekedett a könyvtárosok száma, a könyvtár alapterülete pedig az előzőnek a többszöröse lett. Újabb jelentős változás következett be 1984-ben, amikor a kastély teljes egészében a könyvtár tulajdonába került.
A szépen felújított épületben a gyermek- és a felnőtt könyvtárt, illetve a zeneműtárt elkülönülten alakították ki. A bibliotéka jelenleg is ebben az épületben működik.
Perczel Mór szülőháza
A volt Perczel-kúria 1780 körül épült copf stílusban, majd 1820 körül klasszicista stílusban építették át. Itt született Perczel Mór 1811-ben, majd itt töltötte életének utolsó évtizedeit. A Perczel család új emlékszobáját is ebben az épületben láthatjuk. A kúriához tartozó park 1975 óta természetvédelmi terület. Az épület ma kollégium.
Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium
Tolna megyében, a Völgység szemet gyönyörködtető, változatos domborzatú környezetében, ékszerdobozként emelkedik a gimnázium szecessziós főépülete.
Az iskolát a jelentős számú evangélikus lakosság szándéka szerint 1806-ban alapították Sárszentlőrincen. Az intézmény elé kettős célt állítottak: egyrészt hazafias érzelmű, a nyelvben jártas tanítók képzését, másrészt a továbbtanulni vágyó ifjaknak megfelelő műveltség nyújtását. 1806 és 1853 között ún. Schola Trivalis, vagyis három évfolyamú kisgimnázium volt. Ebben az időben, 1831-33 között volt itt kisdiák Petrovics Sándor. Az iskolát 1870-ben telepítették át Bonyhádra, majd 1935-ben átadták az idős fákkal díszes belső udvar egyik ékességét, az internátus új épületét, amely a kor színvonalán igazán modernnek számított.
Az államosítás után, 1949-ben az intézmény felvette egykori diákja, Petőfi Sándor nevét. Mindvégig magas szintű képzés jellemezte a gimnáziumot, így méltán büszkélkedhet híressé vált tanítványaival: több akadémikus, egyetemi tanár, író, költő, orvos, püspök (Ordass Lajos, Cserháti József, Mayer Mihály, Illyés Gyula, Sass István, Balassa János, Lotz János, Mőcsényi Mihály, Tamás Menyhért, stb.) került ki az iskolából.
Az állami gimnázium 1992-ben került vissza az evangélikus egyház tulajdonába. Az épület teljes körű külső felújítása után 1996-ban új, 160 férőhelyes, modern kollégiumot adtak át, amely már a XXI. század igényeire épült.
Az iskola 2006-ban ünnepelte fennállásának kétszázadik évfordulóját.
Szentháromság szobor
A 18. században újjátelepített Bonyhádon demográfiai robbanás zajlott le. A háromezer főre duzzadó mezővárosban gyakori volt a járványos betegség és a zsúptetős házakat pusztító tűzvész. E csapások megszűnésének reményében egy fogadalom eredménye a Szentháromság szoborkompozíció, amelyet Walter József bonyhádi orvos állítatott 1796-ban. A copf építészeti elemekkel díszített későbarokk emlékmű mészkőből készült. Mária alakja fölött két angyal fémkoronát tart. Az osztópárkány alatt szentek állnak: Péter, János, Sebestyén, Flórián; Keresztelő Szent János a gyermek Jézust tartja.
Nepumuki Szent János szobra
A vizek védőszentjének mészkőszobrát a Völgységi-patak (Határárok) hídján Kupi Antal bonyhádi kőfaragómester készítette. A Nepomuki Szent Jánosról elnezett híd története a XVIII. század végéig nyúlik vissza. Valószínűleg már ekkor kétlyukú kőhíd ívelt át a Völgységi-patakon. A szent szobra azonban későbbi. Az 1930-as években állították az erősen megrongálódott barokk szobor helyére. Tudjuk, hogy korábban más szentek szobrai is álltak a hídon.
Kálvária stációi
A bonyhádi kálvária kialakítása az 1816-ban felszentelt kápolnával kezdődött, majd a három kőkereszt felállításával és a stációk elhelyezésével folytatódott. A stációk agyagábrázolásai másfél évszázad alatt megkoptak, tönkrementek. 1996 óta Jézus keresztútjának tizennégy állomását a bonyhádi Stekly Zsuzsa tűzzománc-technikával készített ábrázolásai mutatják be.
Székely emlékpark
A bukovinai székelyek Völgységbe való letelepítésének 50. évfordulója alkalmából 1995 - ben felavatott Székely kapu állításával kezdődött meg a Székely emlékpark kialakítása, amely a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége fáradhatatlan munkájának, hagyományőrzésének köszönhetően évről-évre folyamatosan bővül. Kopjafák, keresztfa, emlékpad állít emléket a szülőföldnek, a halottaknak, köztük a székelység történetét meghatározó személyiségnek: Hadik Andrásnak, „kinek sokat, talán mindent, a létüket köszönhetik a bukovinai székelyek.”
Az emlékpark alkotói helyi fafaragók: Tusa János, Beréti István, Szemcsuk István.
Wass Albert szobra
Wass Albert (1908-1998) erdélyi író 1944-ben Románia elhagyására kényszerült. A hazátlan emigráns az Egyesült Államokban talált menedéket. Hazatérési kérelmét a Magyar Köztársaság elutasította, halála után az író köztéri szobrának a felállítását Budapesten nem engedélyezték. Wass Albert első magyarországi köztéri szobrát Bonyhád fogadta be. Kolozsy Sándor művét a város központjában avatták fel.
Tűzoltó Múzeum
A Szabadság tér déli oldalán, a katolikus templom bejáratával szemben egy volt magtárépületben a bonyhádi önkéntes tűzoltók kezdeményezésére létesült 1985-ben a Tűzoltó Múzeum. Alapítója Csöglei István. A „tűzre, vízre vigyázzatok!” az Országos Tűzoltó Múzeum és a Wosinsky Mór Megyei Múzeum állandó kiállítása, amely a céhek történetétől napjainkig, az önkéntes tűzoltó egyesületig kíséri nyomon a tűzoltás történetét. A kiállítást Minárovics János rendezte. A Galéria a bonyhádi egylet működését, a helyi állami és önkéntes tűzoltók tevékenységét mutatja be. Értékes darabja a bonyhádi önkéntes tűzoltó egylet 1903-as selyemzászlaja.
Óvoda Múzeum
A Bonyhádi Múzeumi Tanösvény egyik kedves színfoltja a Markovics Mihályné által 2005-ben megálmodott és létrehozott Óvodamúzeum. A tárlat 1882-től öleli fel városunk óvodáztatásának történetét. A korabeli tárgyak, dokumentumok és fényképek, az összegyűjtött játékok mindenki számára élmény teli látogatást nyújtanak, hiszen a kiállítás interaktív, ami nincs vitrinben az megfogható, tapintható, játszani is szabad
A második világháború hősi halottainak emlékműve
Az emlékmű tervezője és alkotója Bertalan Sándor. A „tábori levelezőlap” hátlapján a bonyhádi hősi halottak névsora olvasható. Értük szól a harang!
Völgységi Múzeum
A Szentháromságot övező épületek közt magasodik a Nunkovits - család 1780 körül épült emeletes, klasszicizáló késő barokk nemesi udvarháza. A családtól 1904-ben vette meg Hónig Albert vállalkozó földbirtokos. 1945-ben itt működött a „Telepítési Hivatal”, majd a Völgységi Telepesek Központi Szövetkezete Székháza. 1947-1950 között a Bonyhádi Székely Múzeumnak adott helyet. Az egykori Nunkovits ház 1987-től otthona a Völgységi Múzeumnak. A táj történetét és néprajzát bemutató új állandó kiállítás a „Ház és Ember a Völgységben” 2017-ben készült el regionális szakmai együttműködéssel a Kubinyi Ágoston program támogatásával.
Evangélikus templom
 |
1797 és 1800 között épült későbarokk stílusban. Egyike a legszebb evangélikus templomoknak. Építészeti igényességére jellemző, hogy csehsüveg boltozatot kapott. Ez Schneiderhahn Fülöp bonyhádi építőmester érdeme, aki ezt a karcsú, szép arányú templomot építette. Az oltárképet kicserélték, a karzatképek is a XX. sz. elejéről származnak. 1800 augusztus 20-án szentelték fel. |
 |
Winkler Mihály két évtizeden át (1769-1789) volt Bonyhád plébánosa. Működésének legmaradandóbb emléke a katolikus templom felépítése a Kliegl és Perczel család támogatásával. 1782-ben szentelték fel a barokk stílusú templomot. Az ő utódai a Fő teret Szentháromság-szoborral (1796), a Kálváriát kápolnával (1816) ékesítették. A XIX. század második felében új plébánia, a 2000-es évek elején közösségi ház épült. |
 |
1796-1801 között épült. Az országos védelem alatt álló műemlék jellegű neobarokk stílusú épület fő homlokzata ívelt vonalú oromzattal koronázott. Faszerkezetű tornyát 1877-ben kapta, ebben két harang van. Építése 200 éves évfordulója alkalmából a gyülekezet teljesen felújíttatta templomát. |
 |
Az izraeliták száma a XVIII. század közepétől megnövekedett, iskolát működtettek, rabbit alkalmaztak, 1795-ben nagyméretű zsinagógát avattak fel. Az 1868-70 táján lezajló ortodox-neológ hitvitákat követően, kisebb létszámban lévő ortodoxok új zsinagógát építettek, új temetőt, elemi- és rabbiképző iskolát nyitottak, ortodox rabbit alkalmaztak. Az 1944-45-ben bekövetkezett tragikus népirtás következtében mindkét hitközség elnéptelenedett. Ma mindkét zsinagógaépület magántulajdonban van.
|
 |
Országzászló
 |
Az 1950-es évek elején a proletárdiktatúra országosan felszámolta a „revíziós” emlékhelyeket. Bonyhádon a kettőskeresztet oly' módon tüntették el, hogy két nagyméretű, a szocialista címerrel díszített, kör alakú zománclemezzel eltakarták azt. Négy évtizeddel később, 1990-ben a csavarokkal összekapcsolt két zománckarikát eltávolították: így az illegalitásból sértetlenül „előbújt” az eredeti kettőskereszt. A korszerű zászlófelvonóval felújított országzászló ismét a nemzeti ünnepek zarándokhelye. |
Egyensúly
 |
A német, majd a szovjet megszállás idején végrehajtott lakosságcsere (holokauszt, málenkij robot, internálás, vagyonelkobzás, kitelepítés, új népcsoportok számára otthonteremtés) súlyos társadalmi feszültséget okozott. Egy emberöltő kellett ahhoz, hogy az egymás mellett élés és a sorsközösség kialakítsa a megbékélés szellemét. Az „Egyensúly” üzenete az eltérő népcsoportok megbékélését szorgalmazza. A fafaragás Bertalan Sándor műve. |
Vörösmarty szobor-kompozíció
 |
A költő születésének 190. évében, 1990. március 15-én a Művelődési Központ előkertjében felavatott szoborkompozíció üzenete: „Naggyá csak fiad szent akaratja tehet.” Az emlékmű Szabó György budapesti szobrászművész tervezése és alkotása. |
0°C
Bonyhád
Bonyhád járási foglalkoztatási paktum
#BONYHÁDÖSSZEKÖT TOP-5.3.1-16-TL1-2017-0001
Bonyhád Város fejlesztése 2021-2027
Google térkép
Buszmenetrend
Vonat menetrend