Legyünk minél többen április 22-én a rendezvénytéren!
1944-ben ezen a napon kezdődött meg az északkelet-magyarországi és kárpátaljai zsidók deportálása. Emlékezzünk együtt az áldozatok...
Steiner Krisztián főigazgató és kollégái remek sportos programot valósítottak meg szombaton délelőtt a Bonyhádi Általános Iskola é...
Április 1-jétől dr. Németh Csaba látja el a 3. számú háziorvosi körzet betegeit. Mint ismeretes, dr. Cseh Miklós sajnálatosan bekö...
Beszélő bronzkori díszítések.
Bonyhád határában, a feltárt sírok száma alapján az eddigi legnagyobb bronzkori, a dunántúli mészbetétes edények népe hagyatékát őrző temetőt tártak fel. PA területet mintegy 800 éven át használtak temetkezési helyként. Az első mészbetétes és kelta sírokat, rézkori és újkőkori telepjelenségeket Csalog József 1936-38-ban tárta itt fel. Az egykori téesz, a mai Pannonia Zrt. marhatelepén a biogázüzem építésekor 2008-2010 között további 257 objektumot tárt fel munkatársaival dr. Szabó Géza. Legnagyobb számban a kora bronzkortól a középső bronzkor végéig használt, mellékleteiben is rendkívül gazdag mészbetétes temető sírjai kerültek elő. |
|
|
A bonyhádi lelőhelyen jól nyomon követhető, hogy a kezdetben csontvázasan temetkező közösség a hamvasztásos sírok megjelenése után az edényeken lévő bemélyedések kitöltésére mind gyakrabban használta a mészbetétet. A kultúrának nevet adó, az edényeiken látható gazdag, változatos, egyes esetekben csonthamut is tartalmazó mészbetétnek eddig főként csak az összetételét elemezték, a motívumok jelentéstartalmát nem. A régészeti megfigyelések és az embertani adatok együttesen arra utalnak, hogy az edénymellékletek összetétele és díszítése is összefügg az elhunyt személyével. |
Vissza