Bonyhád „A Völgység Fővárosa”

Bonyhád város egy tolnai-baranyai kistáj, a Völgység központja, „fővárosa”.

A város környéke félkörben a Völgységben, északra a Tolnai-Hegyháton, keletre és délkeletre a Szekszárdi-dombságon, a Geresdi-dombságon, és az Északbaranyai-dombság egy részén terül el; délen és délnyugaton némely helyen benyúlik a Mecsek észak-keleti hegyei közé, nyugatra pedig a Baranyai-Hegyhátra. A térség központi része a Bonyhádi-medence, amely valójában félmedence, lévén, hogy észak felé nyitott, tengerszint feletti magassága 160–180 méter. A medence legmélyebb pontja a Völgységi-patak völgysíkja, a Völgység legmagasabb pontja a Lengyel község határában lévő Papdi-hegy (263 m). A vidéken négy nagy erdőterület található: ÉNy-on a Lengyel körüli erdők, délen a Mecsek erdőségei, keleten a Szekszárdi-dombság erdős részei, délkeleten pedig a Bátaapáti körüli erdők. A vidék legjelentősebb vízfolyása a Völgységi-patak – népi nevén Határárok. Forrása Baranya megyében, Zobák közelében, a Hármashegy északi oldalán, a Takanyó-völgyben található. Összegyűjtve a környező vizeket, végigfolyik Magyaregregytől Szászvárig. Hidasnál belefolynak az Óbányáról és Mecseknádasd felől érkező vizek, Bonyhád alsó végénél a majosi, apari patakok, Kakasdnál a Rák-patak. A Völgység éghajlata átmenetet képez az Alföldre jellemző kontinentális és a Dunántúl szubatlanti klímája között.

	A széles völgytalpakban eredetileg tölgy-kőris-szil ligeterdők álltak. A löszös hegyhátakon cseresek és tölgyesek, füves pusztai vegetációk váltakoztak. Mostanra a vidék agrártájjá alakult. Bonyhád városában számos értékes fa és cserje található: az egykori Perczel-kastélyok udvarai több mint harminc értékes fajt őriznek. Található itt többek között liliomfa, papíreperfa, szivarfa, nehéz szagú boróka. A Völgység változatos élőhelyein gazdag állatvilág alakult ki. Gyakori a védett éticsiga, több védett bogárféle (pl.: szarvasbogár, aranyos bábrabló, nagy hőscincér); különböző lepkefélék (nappali pávaszem, kardoslepke); a hüllők és kétéltűek közül az erdei és a leveli béka, a barna varangy, a zöld gyík, a lábatlan gyík, az erdei sikló is megtalálható a vidéken. A Völgység madárvilága fokozottan védett, és ritka fajok is képviseltetik magukat, úgymint a gyurgyalag, a fehér és a fekete gólya, a rétisas, a kiskócsag, a nagykócsag. A bükkösök idős, vastag fáinak törzsébe váj odút a fekete harkály, s ezzel a kék galambnak is költési helyet biztosít. Az erdőségek vadban gazdagok, gímés dámszarvas, vaddisznó, őz, vörösróka, mezei nyúl, mókus, borz és sün is él az erdőkben. Néha a védett vidra is megtelepszik a horgász- és halastavakban.