Borszék

Bonyhád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013-ban határozatot hozott arról, hogy testvérvárosi szerződést köt az erdélyi Borszékkel.

Borszék egy hegyvidéki városka, különlegesen szép fekvéssel, mivel egy medencében helyezkedik el, és maga a medence is kétszintes, Alsóborszékből és Felsőborszékből áll.

A település már a 19-20. században Erdély leghíresebb üdülőhelye volt. Szénsavas vize ismert volt nemcsak Magyarországon, de Bécsben, Konstantinápolyban, Londonban is.

A város részei jól elkülöníthetőek, a lakótelepek, a zöldövezetek, és a fürdőhelység, az utcák a természetes adottságokat követik. A város zónákra van osztva annak érdekében, hogy a tájékozódás könnyebb legyen.

Felsőborszék jellegzetes hegyvidéki üdülőhely. A feltételek, az erőforrások, az építőanyag (fa), az ásványvíz, befolyásolták a város arculatát, az utcák vonalát és szélességét, a fontosabb épületek helyét, a parkok helyét, valamint rányomták bélyegüket az épületek tervezési stílusára is.

Borszéken sokféle látnivaló akad, melyek egymástól eltérőek, mégis van bennük valami közös, valami összetartó és ez megkülönbözteti más hasonló hegyvidéki városoktól.

A Kerek-szék geológiai rezervátum mintegy 40 hektáron fekszik, és magában foglalja az egykori felszíni travertin bányákat, a barlangokat és az Ős-forrást. A Kerek-szék egyik jellegzetessége a Jégbarlang, mely egy karsztos üregben keletkezett. A mindössze 40 m hosszú Jégbarlang nagyjából egy bejáratú, falain és mennyezetén jeges képződményekben gyönyörködhetünk.

A Borszék üdülőtelep határában kb. 20 perc gyaloglással érhető el a Medvebarlang, mely egy hatalmas sziklákkal és mély hasadékokkal tűzdelt természetes képződmény. A barlangüregekhez nagyon keskeny szurdok jellegű képződményeken juthatunk el, melyeket óriásfenyők és érdekes formájú sziklák vesznek körül. Medvecsont maradványokat találtak benne, innen kapta a nevét.

A Bagolyvárnak nevezett kilátóponthoz az Ősforrás (a későbbiekben még lesz szó róla) közelében található tisztásról érhető el, a piros kereszt jelzés mentén, keleti irányban. A második világháborúban ez a hely géppuska-fészek, erődítmény volt.

Az Árpád vonal a II. Világháború egyik fontos katonai építészeti megvalósítása volt. A Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszere az Észak-Keleti és Keleti Kárpátokba átvezető szorosokat zárta le, a szovjet hadsereg támadásától óvta a határokat. Elfoglalni csak Románia átállása után sikerült.

Székelyföld északi csücskének Tündérkertjében tucat forrás pezseg, a faragott ivócsarnokok és kecses villák sétáik filigrán díszletei.

Mindamellett azonban, hogy a település felépítése nagyon természetes, spontán, azért mégiscsak magán viseli a hegyvidéki üdülőhelyek jellegzetes vonásait (villák, sétányok, parkok, források).

A Hétvezér sétány vonala fogja egybe és köti össze a parkokat és épületeket, az utcán végig nézve tekintetünk a domináns épületekbe és érdekes parkokba, borvízkutakba ütközik, az út végén, pedig ott találjuk legfőbb forrásainkat és a központi parkot.

A terület alakzatát és természetes formáit őrzik és követik az épületek is, melyeket a tervezők ízlésesen helyeztek el a környezetben.

A borszéki medence legfontosabb értéke az ásványvíz, a település ennek köszönheti évszázados hírnevét. Nagy hozama és széndioxid tartalma alkalmassá tette a borvizet a gyógykezelésre és élelmiszeripari értékesítésre.

A borszéki ásványvíz kiváló minőségének köszönhetően elismert és keresett cikknek számított az előkelő nemesi udvarokban, ezért is értékesítik immár 4oo esztendeje. 2004-ben az amerikai Berkeley Springs-i megmérettetésen a borszéki ásványvíz minőségét aranyéremmel jutalmazták.