Generációkat kovácsolt össze az Örökségünk mozgalom

A jövő nemzedéke számára is tanulságot hordozó történeteket megörökítő kisfilmeket vár idén az Örökségünk mozgalom, amely az anyanyelv megőrzésére buzdító dallal és a hozzá kapcsolt videópályázattal vált népszerűvé a Kárpát-medencében és a szórványmagyarság között. A mozgalomhoz idén is lehet csatlakozni az Örökségünk című dal előadását rögzítő videófelvétellel.

A kedden, Pakson tartott sajtótájékoztatón Vida Tünde ötletgazda azt mondta, hogy messze meghaladta elképzeléseiket a 2016-ban indított mozgalom ereje. Gyulai István, határon túli magyar középiskolások táborában született dalát ezrek énekelték el. A mozgalom felhívására a megadott határidőig 110 film érkezett. Ezeket értékelték, díjazták, s készítettek belőle egy új videóklipet, amely a világ számos pontján élő magyarok életébe enged bepillantást. Vida Tünde a mozgalom közösségteremtő, -erősítő szerepét emelte ki és azt, hogy generációkat kovácsolt össze, hiszen a legtöbb videó több generáció közös munkájának eredményeként született.

Az Örökségünk stábja mellett áll védnökként továbbra is Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Hamvas István, a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója és Süli János, Paks polgármestere. A sajtótájékoztatón az államtitkár arról beszélt, hogy a Kőrösi Csoma és a Petőfi Program ösztöndíjasai – ahogy 2016-ban is – a külhoni magyarság érdekében végzett munkájukba építve segítik a mozgalmat. Az államtitkárság anyagi forrást is biztosít a mozgalom törekvéseihez, ahogyan Paks városa és az atomerőmű is.

Potápi Árpád János arról is beszélt, hogy munkája során szerte a világon több „személyes találkozása” volt az Örökségünkkel, amelynek sikere meglepte, hiszen az indulásakor nem volt meggyőződve róla.
Hamvas István vezérigazgató megjegyezte, hogy vállalatvezetőként elsősorban az üzleti érdekek vezérlik és kell, hogy vezéreljék, több olyan erősségét is nevesítette a mozgalomnak, amelyek az atomerőmű tevékenysége, élete során is alapvetések. Ilyen, mint mondta a közösségben való gondolkodás. Hozzátette, az Örökségünk abban is segít, hogy az emberek határoktól függetlenül Paksnak egy másik arcát is megismerjék, értesüljenek arról, hogy az ott élő „műszaki” emberek figyelme másra, például a magyarság összetartozásának fontosságára is kiterjed. – Az ilyen, az összetartozás érzését erősítő kezdeményezést kötelességünknek tartjuk támogatni – hangsúlyozta Hamvas István.

Süli János azt mondta, hogy érvényes költségvetése még nincs a városnak, de szándékában áll támogatni a Paksról indult mozgalmat. Hangsúlyozta, hogy a várospolitikának hosszú ideje meghatározó eleme a határon túli magyarokkal való szoros együttműködés. Eddig elsősorban ez a három testvértelepülésre, Viskre, Galántára és Kézdivásárhelyre korlátozódott, amelyekkel szoros, élő kapcsolatuk van. De a mozgalomnak köszönhetően a világ számos pontjáról érkezett jelzés, igazolva azt, hogy ott is élnek az anyanyelvüket megőrző magyarok.

Folytatódik a klippályázat

Sokan csatlakoztak, de még sok helyre nem ért el az Örökségünk hívószava, ezért folytatódik a klippályázat, mondta Vida Tünde. Idén az augusztus 31-ig beérkező videókat díjazzák. Emellett meghirdettek egy újabb, szintén kisfilmes pályázatot. A Történetek a ládafiából mottójú pályázatra a magyarság „szubjektív történelemkönyvébe” illő személyes történeteket várnak. Tartalmi, tematikus megkötés nincs, de a magyarság és a hazához való kötődés ajánlott téma. Két alkalommal, június 4-én, a nemzeti összetartozás napján és október 23-án, az 1956-os forradalom évfordulóján díjazza a pályamunkákat. A szervezők azt remélik, hogy az anyaországban, a Kárpát-medencében és a diaszpórában is születnek majd felvételek, amelyekből akár egy-egy korra vagy témára „felfűzve” közösségi film vagy filmek készülhetnek.

Forrás: Teol.hu

Kapcsolódó képek