Legyünk minél többen április 22-én a rendezvénytéren!
1944-ben ezen a napon kezdődött meg az északkelet-magyarországi és kárpátaljai zsidók deportálása. Emlékezzünk együtt az áldozatok...
Steiner Krisztián főigazgató és kollégái remek sportos programot valósítottak meg szombaton délelőtt a Bonyhádi Általános Iskola é...
Április 1-jétől dr. Németh Csaba látja el a 3. számú háziorvosi körzet betegeit. Mint ismeretes, dr. Cseh Miklós sajnálatosan bekö...
Dr. Erményi Gyula aljegyző nemcsak a közigazgatási ügyek, hanem a kerékpáros túrák és turisztikai célpontok nagy ismerője is. Nemrégen Treuchtlingenben, Bonyhád testvértelepülésén járt a városi önkormányzat küldöttsége, amelynek dr. Erményi Gyula is tagja volt. Míg a csapat nagy része a szálláson pilledezett a tikkasztó utazás után, ő fogta magát, felkeresett egy kerékpár kölcsönzőt, ahol kivette az utolsó – nem éppen jó állapotú – bringát, és letekert vele egy emberes távot a környéken. Ezt a kis történetet egy kollégája osztotta meg velünk, ezzel festve le Gyula kerékpározás iránti elhivatottságát.
Saját bevallása szerint már középiskolás korában is megmutatkozott a drótszamár iránti vonzalma. Akkoriban néhány évig a Mecsekbe járt hegyi bringázni. Amikor már a második kerékpárját lopták el, egy időre feladta a hobbiját. Az igazi nagy szenvedélye időközben az utazás lett. Szeret világot látni, de szervezni is nagyon szereti az utakat, kirándulásokat egy kis kultúrával, történelemmel, gasztronómiával fűszerezve az élményeket – itt köszön vissza a középiskolában kialakult vonzalma a földrajz és a történelem iránt. Utazásai során, külföldön sok helyen látta, hogy a turisták gyakran kerékpáron fedezik fel a városokat, vidékeket. Több ok is a kerékpározás mellett szólt, és ahogy előkerült a bringa, maga is megtapasztalta, így sokkal több mindent lehet látni, közelebb lehet kerülni a beutazott környékhez, emberekhez, hétköznapokhoz.
A családom is szeret kerékpározni, de van, amikor egyedül kell mennem, mert már kicsit megszállott lettem – tette hozzá Gyula, aki 150-200 kilométert teker le hetente. Hangsúlyozta, nem a teljesítmény a motiváló, hanem a kitűzött cél elérése, az úttal járó élmény, kaland, amiben gyakran benne van az eltévedés is. Egyszer a dunai Veránka szigeten úgy eltévedtek, hogy csak segítséggel találtak vissza. A dolog érdekessége és mai napig megoldatlan rejtélye, hogy túrájuk során egyszer sem haladtak át vízen, mégis csónakkal vitték vissza őket a kiindulási pontjukhoz.
A legemlékezetesebb alkalmak között tartja számon, amikor Riminiben egy olyan hídon tekertek át, amelyet a római korban építettek, és amely azóta is a közlekedők rendelkezésére áll. Belegondolni is szédítő volt, hogy azóta hány ember haladt át rajta, hány történelmi kor szállt el felette – emlékezett vissza. Hozzátette, a Salzkammerguti tóvidék egy igazi kerékpáros paradicsom, gyönyörű tájakkal, könnyebb és nehezebb terepekkel.
Az olasz-szlovén-osztrák hármashatárnál, a Júliai-Alpokban egy régi vasútvonalat alakítottak át kerékpárúttá, amelyen haladva szintén fantasztikus élményeket gyűjthetnek a túrázók. Azonban nem kell átlépni az ország-, de még a megyehatárt sem a látnivalókért. Itt, ötven kilométeren belül bármelyik irányba elmegy valaki, nagy élményeket gyűjthet, és könnyen a rabja lehet ennek a hobbinak – mondta tapasztalatból az elhivatott bringás. A környéken a hobbi csapatukkal, a bonyhádi bringalézekkel egyik legkedveltebb célpontjuk Zobákpuszta, a másik pedig az Óbánya-Kisújbánya-Várvölgy-Magyaregregy útvonal.
Egyre toleránsabbak az autósok
Azáltal, hogy egyre többen kerékpároznak, a közlekedési morál is sokat javult dr. Erményi Gyula tapasztalatai szerint. Ezt annak a számlájára írja, hogy aki nyeregből ül vissza a kormány mögé, jobban odafigyel a bringásokra, sokkal toleránsabb. Úgy véli, Tolna megye központi szerepet tölt be hazánk kerékpáros turizmusában. Nagy örömöt jelentene számára, ha a Duna menti és a Mecsek keleti részén található kerékpáros utakat összekötnék, ami további turisztikai vonzerőt jelentene a Dél-Dunántúlnak.
Tizenhat év a közigazgatásban
Dr. Erményi Gyula Bonyhádon született és mindig a településen lakott. Jogi tanulmányait Pécsen végezte el. Jegyzői pályáját 2000-ben kezdte, és szinte mindig az önkormányzati közigazgatás területén dolgozott. Mindössze egyszer tett kitérőt, amikor a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál tevékenykedett másfél évet. A Tolna megyei önkormányzat aljegyzője volt hét évig, majd tavaly tavasszal kezdett el ismét a szülővárosában dolgozni. Van egy csodálatos felesége és két gyönyörű kislánya.
Forrás: Teol.hu/Hargitai Éva
Vissza