200 éve született Perczel Mór

A honvéd tábornok 1811. november 11-én látta meg a napvilágot Bonyhádon. Születésének 200. évfordulója alkalmából a nevét viselő TMÖ Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézménye egész napos programot szervezett. A bonyhádi Városházán, a Völgységi Múzeumban és a művelődési központban is Perczel Mórra emlékeztek. A Városháza dísztermében Prof. Dr. Perczel András Bolyai-díjas kémikus tartott előadást A mikrokozmosz kémiája, a kémia mikrokozmosza címmel.

Ezt követően Potápi Árpád János polgármester mondott ünnepi beszédet az évforduló alkalmából jobban látható területre helyezett és felújított Perczel szobornál. Az emlékműnél koszorút helyeztek el a város vezetői, intézményvezetői és a Perczel család tagjai, majd a Völgységi Múzeumban, a Perczel Mór 1811-2011 című kiállítás megnyitóján vettek részt az ünneplők.

Prof. Dr. Perczel András

Potápi Árpád János, Bonyhád Város polgármestere

Potápi Árpád János polgármester beszéde 2011. november 11-én

                   1811-2011 -  200 éve született Perczel Mór

Ős Napkelet ilyennek álmodta:

Merésznek, újnak,

Nemes, örök-nagy gyermeknek,

Nap-lelkűnek, szomjasnak, búsitónak,

Nyugtalan vitéznek,

Egy szerencsétlen, igaz isten

Fájdalmas, megpróbált remekének,

Nap fiának, magyarnak.

Ady Endre – Én nem vagyok magyar?

Tisztelt Perczel Család!

Tisztelt Perczel-Díjasok!

Tisztelt Tanárok és Kedves Fiatalok!

Hölgyeim és Uraim!

Ady Endre verssoraival köszöntöm Önöket Perczel Mór honvéd tábornok születésének 200. évfordulóján. Örülök annak, hogy ilyen sokan eljöttek, ilyen sokan érdeklődnek és méltóképpen őrzik Perczel Mór emlékét és az ahhoz kötődő hagyományokat.

Ma megemlékezünk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik legnagyobb alakjáról, de egyben tiszteletünket is kifejezzük a Perczel család előtt is. Ezért is öröm mindannyiunk számára, hogy számosan a család tagjai közül, köztük Perczel András Bolyai-díjas kémikus is megtiszteli jelenlétével ünnepségünket.

Bonyhád újkori története szorosan összefonódott a Perczel család történetével. A család őse a XVI. században került Magyarországra, részt vett a török ellenes honvédelemben. 1582-ben Rudolf császártól német birodalmi címeres levelet, s 1593-ban lovagi címet nyert. A magyar nemességet Lipót királytól 1697-ben kapták meg. A bonyhádi ág megalapítója Perczel József már Tolna vármegye alispánja volt. Az ő unokájának, Perczel Sándornak volt hetedik gyermeke Perczel Mór.

Perczel Sándor jószívű, de katonás természetű, inkább konzervatív gondolkodású, nyers modorú ember volt. Anyja Kajdachy Erzsébet 21 gyermeknek adott életet. A család élete Börzsönyben, Bonyhádon és Pesten zajlott.

1817-től tanítójuk a későbbi magyar költőfejedelem, Vörösmarty Mihály volt, aki 3 év kihagyással, 1826-ig nevelte az ifjakat. Perczel Mór így emlékezett meg Vörösmartyról: „Ami nemes érzéseket, fogékonyságot a jó és szép iránt, s kivált hazaszeretetet, s szabadelvű hajlamokat belénk a természet ültetett, azokat gondosan ő fejtette, emelte és erősítette.”

A fiatal Perczelt 1827-ben vették fel hadapródnak, ezzel élete szorosan kötődött a katonasághoz, s később az 1830-as évektől a politikai élethez. A karrierje a reformkori Magyarországon gyorsan emelkedett. Hamar felfigyeltek a lobbanékony természetű, mindig nyersen szókimondó, lángoló szónokra. Előbb a vármegyei közéletben töltött be különböző tisztségeket, majd 1843-tól a pozsonyi Országgyűlés tagjaként vált híressé a fiatal radikális bonyhádi politikus. Közben ismerte meg és kötött 1844-ben házasságot Sárközy Júliával, aki mindvégig hű társa maradt és hihetetlen szívóssággal és akaraterővel támogatta élete során.

Perczel Mór pályája csúcsát a szabadságharc hadvezéreként érte el. Részt vett a pákozdi és az ozorai csatában, majd ’48 október és novemberében a Muraközt foglalta vissza a császáriaktól. Kevesen tudják, de ekkor osztrák területre, Stájerországba is becsapott seregével. Előbb ezredesként, később tábornokként vett részt a honvédelem küzdelmeiben. Kiemelkedett a fővárost védő harcokban, a Kormány Debrecenbe történő visszavonulásának biztosításában. 1849 tavaszán a Délvidéket tisztítja meg a császárt támogató szerb seregektől. Ennek kiemelkedő eseménye volt Pancsova elfoglalása májusban. Megjósolta Görgei árulását és többször élesen kritizálta Kossuth kormányzói tevékenységét. Sokezer társához hasonlóan Perczel Mórnak is az emigráció sanyarú sorsa jutott a szabadságharc leverése után. 1867-ig Törökországban, Angliában és Jersey szigetén élt egyre nehezebb sorban családjával.

A kiegyezés után hazatértek és újra kezdték az életet Bonyhádon. 1870-ig újra aktívan politizált, de később is részt vett Tolna és Baranya vármegye közéletében. 1899. május 23-án halt meg Bonyhádon. Koporsójánál ott állt a Völgység népe, Bonyhád apraja-nagyja. A családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Emlékező Közönség!

Ma újra avatjuk az 1961. november 11-én állított szobrot, amely Szép Mátyás munkájának köszönhetően, az Önkormányzat támogatásával újult meg. Szeretnék ezúton is köszönetet mondani az ünnepi esztendő eseményeit megszervező tanároknak, a Vörösmarty Mihály Általános Művelődési Központ és a Völgységi Múzeum munkatársainak.

Engedjék meg, hogy beszédemet a már többször idézett dr. Kolta László tanár úr szavaival zárjam:

„Perczel Mór élete összenőtt a független és polgári Magyarországért vívott harccal. Ezért a célért szónokolt, harcolt, ezért viselte el a szenvedéseket. Akarata, bátorsága példaképül szolgál ma is. Haladó szemlélete, hazaszeretete követésre méltó.”

Köszönöm, hogy meghallgattak!
 

A Perczel család tagjai

Perczel Mór (1811-1899) honvéd tábornok